A Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület 1982-ben alakult a megyében élő és dolgozó, akkor még elsősorban amatőr tárgyalkotó népművészekből. Az ország minden megyéjében kezdeményezték, elsősorban a megyei-városi közművelődési intézmények segítségével ezeknek a szakmai-érdekvédelmi szervezeteknek a megalakítását.

2014 nyarától, a közhasznúság feltételeit teljesítve közhasznú civil szervezetként működik, önkéntes tagsággal, a közjegyző által jóváhagyott alapszabállyal és minden az 1989-es II. törvény, az egyesülési törvény által meghatározott működési feltétellel.

130 fős tagsága Hajdú-Bihar megye 15 településén tevékenykedik, továbbá budapesti, Jász-Nagykun Szolnok megyei és Szabolcs-Szatmár Bereg megyei alkotók is erősítik a szervezetet…

További részletek

A tagjai egy részének a választott népi kézműves szakma a megélhetését biztosítja, ők népi iparművész címmel rendelkező, a Népművészet Mestere címet elért egyéni vállalkozók. A hagyományos kézműves szakmák közül fazekas, kovács, rézműves, mézeskalácsos, kosárfonó, szalmafonó, késes, szűrrátétes, viseletvarró szakmát képviselik. A Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztályától pályázat útján elnyerhető népi iparművész cím mellett sokan szakmunkás bizonyítványt és szakoktatói végzettséget is szereztek.

A közösség másik csoportját alkotják a máig amatőr státuszban dolgozók, akik közül sokan szintén elérték a népi iparművész címet és a Népművészet Mestere kitüntetést, megszerezték a szakmunkás bizonyítványt és a szakoktatói bizonyítványt is. Ők a szövő, népi hímző, csipkeverő, bőrös, nemezes, viseletvarró, faműves, csont és szarufaragó mesterségek művelői. A mindennapokban ők hobbiként foglalkoznak a hagyományos népi kézműves mesterségekkel, foglakozásuk szerint pedagógusok, egészségügyi dolgozók, diákok, és nyugdíjasok. Az egyesület tagjai között 47 fő népi iparművész, 23 szakoktató van. A legkiválóbb alkotóik elnyerték a Népművészet Mestere címet. Az egyesületben jelenleg 9 fő Népművészet Mestere tevékenykedik. A 35 év alatti tagok közül 10-en a Népművészet Ifjú Mestere címmel rendelkeznek, egyik fiatal tagunk 2014-ben megkapta a Junior Prima Primissima díjat is.

Az egyesület vezetőségét a szakmai csoportok vezetői, az elnök, a titkár, a 3 fős ellenőrző bizottság és a gazdasági vezető alkotja. A tisztségviselők munkájukat önkéntes státuszban látják el, igen magas szakmai színvonalon. Alapszabályuknak megfelelően céljuk a népi kézművesség hagyományinak feltárása, ápolása, hiteles és értéket hordozó mindennapi használati és ünnepi tárgyak készítése, ezek bemutatása, és értékesítésének elősegítése.

Ezt a tevékenységet Hajdúszoboszlón egy 4 csillagos szállodában bérelt helyiségben végezik.

Fontos feladatuknak tartják az alkotók ismereteinek folyamatos gazdagítását és a közelebbi—távolabbi környezetük hagyományőrző tevékenységének támogatását.

Rendszeres programjaik a nyári alkotótáborok szervezése tagjaik és minden érdeklődő számára, az évközi folyamatos képzések, továbbképzések megszervezése, szakkörök fenntartása, szolgáltató tevékenység a város érdeklő lakosai számára .A megyében élő és alkotó népi kézművesek számára több mint 10 éve szervezik a Hagyományok Háza Nép Iparművészeti Osztálya szakemberei részvételével a vidéki szakmai minősítést, amellyel régiós feladatot is vállalnak.

Éves szinten 6-8 kiállítás létrehozását alkotóik munkáiból elsősorban a megyében illetve a lehetőségek szerint a régióban és Budapesten valamint évente 1-2 alkalommal külföldön szervezik meg.

Nagy hangsúlyt fektetnek a megyében és Debrecenben tevékenykedő közművelődési intézményekkel és civilszervezetekkel való aktív kapcsolatra, hiszen szervezetük vállalta a megye tárgyalkotó népművészeti mozgalmának folyamatos fenntartását.

2013 év végén a Nemzeti Művelődési Intézet Szolgáltatási Szerződést ajánlott egyesületüknek Hajdú-Bihar megye népi kézműves mozgalmai szervezésére, közösségek módszertani segítésére, képzések, továbbképzések, népi kézműves rendezvények megvalósítására. Tevékenységükkel kapcsolódnak a Nemzeti Művelődési Intézet Hajdú-Bihar Megyei Irodája munkájához, annak kiemelt programjaihoz.

2014 őszétől a NMI támogatásával részt kaptak kulturális közmunkaprogramban is, 1 szakképzett fiatal segíti az egyesület tevékenységét.

2014 nyarán Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése Közművelődési Megállapodást kötött az egyesülettel. Ennek alapján az egyesület biztosítja a Debrecen és vonzáskörzete lakossága részvételének egyenlő lehetőségét és érvényesülését, valamint a lakossága számára közművelődési szolgáltatásokat lát el a tv. 76.§-78.§-ában megfogalmazottakra.

Kiemelt rendezvényük, – 2000 óta kétévente a Debreceni Nemzetközi Fazekas Fesztivál (az első években a Kölcsey Közművelődés Intézettel közösen, 6. éve önállóan), amelyhez országos meghirdetésű fazekas pályázat, szakmai konferencia és két és fél napos kézműves vásár tartozik.

Önálló kezdeményezésük a 2011 tavaszán, 2012 őszén, 213-ban és 2014-ben megszervezett Debreceni Kézműves Fesztivál, ahol az egy ill. két napos programjai alkalmával bemutatták egyesületük mestereit, lehetőséget teremtve a mesterségek kipróbálására, a gyerekek számára is, játékos formában.

Tagjaik részére biztosítják a rendszeres részvételt a nagy országos népi kézműves programokon, Budapesten, a Tavaszi Fesztiválon, a Táncháztalálkozón, és a Mesterségek Ünnepén. Szentendrén, a Pünkösdi Sokadalmon, a Körösmenti Sokadalmon, a Hortobágyi Lovas Napokon, Borfesztiválokon és a helyi rendezvényeken (Cívis Korzó, Nyitott Városháza, a megye városaiban a városnapokon stb.)

Egyesületük hívta életre, indította el és működtette Debrecenben 4 éven át a Tímárházat, mint a debreceni népi kézművességet bemutató közművelődési intézményt. Jelenleg a népi kézműves műhelyek fenntartója a Debreceni Művelődési Központ. Az egyesület alkotói jelenleg is dolgoznak az ottani látványműhelyekben, tanítják a felnőtt és gyermek látogatókat a népi kézművesség alapismereteire. Kiváló alkotóik tevékenykednek a 2007-ben életre hívott Hortobágyi Látogatóközpont kézműves műhelyeiben. Tagjaik, a megye népi kézműves alkotóházait tartják fenn. Nádudvaron a fazekasok működtetik műhelyeiket, Balmazújvárosban a pásztorkalap készítő Mihalkó műhelyt, Hajdúnánáson a szalmafonás műhelyét, az Aranyszalma Alkotóházat, és Hajdúszoboszlón a Gyapjúsházat. Ezekben az alkotóházakban rendszeresen szerveznek egyesületi szakmai alkotótáborokat, kiállításokat…

További részletek

Több mint 25 éven keresztül egyesületi tagjaik nyári táborainak, szakmai találkozóinak színhelye volt a Hosszúpályi úti Népművészeti Alkotóház, melynek külső képét, belső berendezését fafaragóik, szövőik, fazekasaik alkotásai díszítik.

2013. végén a debreceni Közgyűlés a Polgármesteri Hivatal Kulturális és Sport Osztálya javaslatára az egyesület részére közösségi teret bocsátott rendelkezésre, mely Kézművesek Háza néven az egyesület telephelye lett. A 120 m2-es cívis ház részben népi kézműves műhelyeket- hímző, szövő, csipkekészítő, fazekas, bútorfestő, gyöngyfűző csoportokat indítottak, állandó kiállítást rendeztek be a Népművészet Mestereinek alkotásaiból, szakmai képzések-továbbképzések,közösségi programok, az egyesület adminisztratív munkáinak helyszíne lett.

Az egyesület megalakulása óta, alapító közösségként megbecsült tagja a Népművészeti Egyesületek Szövetségének, alkotóháza révén a Magyarországi Népi Kézműves Alkotóházak Országos Szervezetének. Kiváló munkakapcsolatban vannak a Hagyományok Házával,/együtt indították a „képzők képzője” országos bőrműves tábort, amely 2014-.ben 20. alkalommal került megrendezésre a Hajdú-Bihar megyei egyesület jóvoltából/ a Néprajzi Múzeummal, a Szentendrei Szabadtéri Múzeummal, a Déri Múzeummal, a megye művelődési házaival és a nádudvari Kézműves Szakiskolával.

Hetedik éve élő, igen gyümölcsöző módon a finn Jyvaykyle-i székhelyű, Közép Finnországi hatókörű kézműves civil szervezettel állnak kiváló munkakapcsolatban.

Tagjaik a világ sok táján megfordultak már, elvitték a rangos magyar, pontosabban a debreceni és a hajdú-bihari népi kultúrát. Különböző felkérésekre kiállításokon, kézműves bemutatókon vállaltak bemutatkozást Japánban, Kanadában, Marokkóban, Kínában és az európai országok között szinte mindenütt.

2012-ben ünnepelte az egyesület megalakulásunk 30. évfordulóját, ennek alkalmából kiállításon mutatták meg önmagunknak és barátainknak azt, hol tart ma a népi kézművesség az Észak- Kelet-magyarországi Hajdú-Bihar megyében. A kiállításon látható alkotások a magyar nyelvterület hagyományaira épülő népi iparművészeti alkotások voltak, országos pályázatok díjnyertes munkái, melyek reprezentálták az elmúlt 30 év legszebb alkotásait.

Itt voltak láthatók azok a kiemelkedő alkotások, melyekért alkotóik országos élvonalba kerültek.

Az elmúlt 25 évben az országos szakmai pályázatokon mindig díjazottak voltak alkotóik, valamint az Élő Népművészet -országos népi kézműves pályázaton- melyet 3-4 évente hirdetnek meg a tárgyalkotó népművészeknek. Legutóbb több mint 20 díjat kaptak, ami jelzi igényes munkájukat.

Alkotó közösségeik közül a fafaragó csoport kapott több alkalommal Kiváló Együttes címet, hímző csoportjaik 4 alkalommal, szövőik 2 alkalommal nyerték el a Gránátalma díjat, egyéni alkotóik Hagyományőrző díjjal, Aranykoszorú díjjal, Király Zsiga díjjal, az országos pályázat Gránátalma díjaival büszkélkedhetnek.

Alkotóik oktató tevékenysége országosan is elismert, az Országos Ifjúsági Népi Kézműves Pályázatokon évek óta díjakat kapnak a fiatal pályázóik, akik mögött ott állnak egyesületük mesterei segítő munkájukkal.

2013 őszén a TÁMOP 3.2.13.-12/1-2013-0033 számú nyert pályázatuk segítségével elindították a „Hajdúsági hagyományaink” című projektjüket, amelyben 6 óvodával, 3 debreceni és 3 megyei gyermek intézménnyel közösen adják tovább mesterségbeli tudásukat. Céljuk az utánpótlás nevelés, a gyermekek kreatív, nyitott személyiséggé formálása a népi kézművesség segítségével.

A Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület olyan baráti-szakmai közösség, amely rendkívül elhivatottan, kiemelkedő szakmai színvonalon képviseli a magyar népművészet, népi kézművesség ügyét immár 32 éve.