Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő nyílt pályázatot hirdetett  a hazai és a határon túli kulturális intézmények tehetséggondozó programjainak támogatására 2017.-ben. A Hajdú Bihar Megyei Népművészeti Egyesület által elnyert projekt a „Pásztorhagyományok továbbélése a mai tárgykultúrában” volt. A komplex tehetséggondozó tanfolyam megvalósítása 2017. szeptember 22.-től 2018. Február 02.-ig tartott, alkalmanként 3 órás intervallumban.

A Nemzeti Tehetség Program céljai között szerepelt a hazai és a határon túli tehetséges tanulókat, fiatalokat támogató tehetségsegítő programok folyamatos működtetése, a tehetségsegítő hagyományok őrzése és gazdagítása, a hazai és határon túli magyar tehetségfejlesztő közösségek együttműködésének segítése volt.

Kiválasztott tevékenységünk: Új kezdeményezésű, legalább 60 órás, tanórán kívüli, élmény és alkotásközpontú, komplex tehetséggondozó program megvalósítása volt, melynek eredményeként tárgyiasult alkotás jött létre. A komplex tehetséggondozó program megvalósításába 15 főt vontunk be 14- 35 éves korig, figyelembe véve a csoportba bevont tehetségígéretek, tehetségek és kiemelten tehetséges diákok speciális igényeire és arányaira.

A pályázatból nyert támogatás 1 500 000 Forint vissza nem térítendő támogatás volt, melyet dologi kiadásokra, valamint tárgyi eszközök beszerzésére költöttünk.

A programban együttműködő partnerszervezet a BSZC Nádudvari Népi Kézműves Szakközépiskolája volt, akinek feladata az ott tanuló diákok részvételi lehetőségének biztosítása a komplex tehetséggondozó programban. Ismeretátadási lehetőségbe való bekapcsolódás az alapanyag megmunkálási lehetőségeiről a pályázatban bevont mesterek segítségével.

Pályázati programunk lényege és célja: Debrecenben és környékén nagy hagyománnyal rendelkező magas művészi színvonalon készített csont és szarufaragás művészete, újra alkotásának lehetősége a fiatal tehetségeknek a szakmai megismerés és fejlődés lehetőségét nyújtotta. Lehetőségük volt olyan ismeretekhez jutni a csont és szarufaragás területén, melyet közoktatási keretek között nem szerezhettek meg. Az új ismeretek elsajátításával, mai használatra alkalmas tárgyak születtek.

A tehetséggondozó program elsődleges célja az volt, hogy a fiatal tehetségek olyan helyi sajátos hagyományos kézműves tevékenységről kaphattak ismereteket, mely a régi ritka mesterségek közé sorolható. Célunk továbbá új ismeretek átadása, valamint a tárgyalkotó pásztorművészet világába való betekintés.

A foglalkozások alkalmával sikerült olyan tevékenységeket bevezetni, amely elősegítette a fiatalok szociális és empatikus képességeik fejlődését, és az új szemléletmód kialakítását. Olyan új tárgyiasult alkotásokat készíthettek, amely a ami korban is megfelelően használható esztétikus, és hagyományokból merítkező alkotás. A programba bevont célcsoport elhivatott, nyitott, és alkotni vágyó fiatal tehetségekből állt. A foglalkozások alatt egymásnak segítettek, é érdeklődéssel fordultak az új ismeretek iránt. A számukra szervezett kiegészítő szabadidős tevékenységgel élmény központúsága elősegítette a fiatalok vizuális látásmódja fejlesztését, a csapatszellem, az alkotni vágyás nagyszerűségét.

A projektben megfogalmazott célok elérték a remélt eredményt, egy összeszokott, jól együtt működő dinamikus csapat lett, akik a projekt befejeztével is folytatják a szakmai munkájukat a csont és szarufaragás területén. Konferenciákon vesznek részt, valamint egy szarufaragó nyári táborban gazdagíthatják tudásanyagukat, melyet izgatottan várnak. Lelkiismeretes és precíz a népi kézművességet hűen tükröző alkotásaikat a zalaegerszegi fafaragó pályázaton kiállították, mely még nagyobb lelkesedést és elhivatottságot adott az alkotócsoportnak.

A tehetséggondozó pályázatba bevont fiatalok mind mentális mind szociális képességei terén meglehetősen differenciáltak voltak.  A technikai fogások elsajátítása nem mindenkinek sikerült első nekifogásra, de segítették egymást, így mindenkinek sikerélménye volt. A nagyobb mozdulatsort igénylő, fizikai erőnlétet is igénybevevő munkák után a finom motorikus képességeik is fejlődtek. A térbeli alakzatok díszítésnek köszönhetően, fejlődött a gastallt látásuk, a térbeli és vizuális koncentrációjuk. A munkát mindenki nagy koncentrációval szeretettel, és precizitással készítette, melynek eredménye az V. zalaegerszegi csont és szarufaragó konferencián való kiállított tárgy együttes.

A fiatalokat segítő mesterek szavai:

„bámulatos milyen intelligens erő és, precizitás rejlik ezekben a fiatalokban.”

„ de jó végre alkotó csapattal dolgozni”

„nekem is megmutatod, hogyan fogod a kést, hogy ne fáradjon el olyan hamar a kezed?”

„ Ez a kirándulás fantasztikus volt, milyen kedvesek a pásztorok…”

A fiatalok által megvalósult tárgyiasult alkotás pávát megformáló fa alapra helyezett 5 szaru fűszertartó, melyeket a csoport 5 tagja készített. A fa alap fekete dióból készült, domborított faragással, ezen, kis mélyítéssel kaptak helyet a szürke marha szarvból készült szaru fűszertartók. Ezeken a Lükő Gábor hajdani debreceni néprajzkutató által gyűjtött és publikált hortobágyi pásztor motívumokat helyeztek el az alkotók. A zsűri véleménye szerint szép, hiteles közösségi munkát nyújtottak be. A szakmai konferencia egyik előadója, aki a pályázat értékelésében vett részt, kiemelte a közösségi alkotást, megdicsérte a fiatal alkotó közösséget. A pályamunkát kiállították a Keresztury Dezső Városi Művelődési Központban.

A tehetséggondozó pályázat során a fiatalok kitekintettek Kelet-magyarország számos kulturális területére, ahol a csont és szarufaragás tárgyiasult és szellemi kultúrája fellelhető:

Ellátogattak a Gödöllői Egyetemre ahol „a magyar szürke, mint őshonos haszonállatunk” címen halhattak előadást. A tanulmányúton megcsodálhatták még a Hortobágyi Nemzeti Park lenyűgöző látnivalóit, és Nádudvar gazdasági fellendülését, a pásztorkultúráról hallottak előadást a helyi fazekasműhelyben.

Rózsa Péter vókonyai tanyáján a csapat eggyé kovácsolódott. Hatalmas élmény és lehetőség volt ez a tehetséges fiatalok számára, volt olyan résztvevő, aki még nem volt megyehatárunkon kívül.

A pályázatban szereplő programot és az aktuális tematikát minden hónapban ismertette Hubert Erzsébet a Hajdú Bihar Megyei Népművészeti Egyesület elnöke a vezetőségi üléseken a vezetőségi tagoknak. A Népművészeti Egyesületek Szövetségének szakkiadványában is megjelent az alkotómunka folyamata. Az egyesület honlapján és a hirdetőprogram plakátján is szerepelt az aktuális program időpontjai, valamint élményképek kerültek fel a műhelymunkáról és a szakmai kirándulásokról az egyesület Facebook oldalán.

Debrecen, 2018. Június. 27.